Hüvelyk matyi
Megint megrántotta valaki. Lenézett az öregasszony, hát egy kicsi, pici kisfiú volt az, csak akkora, mint a hüvelykujja.
– Ki vagy te? – kérdezte a nő.
– Én a ti fiatok vagyok, Hüvelyk Matyi – felelte a kisfiú.
Az öregasszony nagyon megörült. Milyen szép fia van!
– És apa hol van? – kérdezte Hüvelyk Matyi.
– Apa szánt, én lángost sütök, viszek majd neki reggelit.
– Add ide nekem, én elviszem!
– Még hogy te, olyan kicsi vagy.
– Nem számít, elviszem.
Az anya megsütötte a lángost, csinált hozzá szószt, a lángost beletette egy tálba, ráöntötte a szószt és odaadta Hüvelyk Matyinak. A kisfiú a feje tetejére tette a tálat, elindult az apjához. A férfi csodálkozva látta, hogy magától jön a lángos. Hüvelyk Matyi letette a tálat a szántó mellé, maga pedig szaladt a barázdában, kiabált: