A becsületes legény

Olvasási idő: 3 Perc Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy legény, aki nagyon becsületes volt, igazságos. Egyszer beállt egy úrhoz szolgálatba egy egész évre, három garasért. Szót fogadott az úrnak, amit megparancsolt, mindent elvégzett. Amikor letelt az év, az úr kifizette neki a három garast. A legény átvette a pénzt és beledobta a kútba. A garasok elsüllyedtek. A legény így szólt:

– Látni, nem helyesen szolgáltam, mert elsüllyedtek a garasok.

Tovább szolgált még egy évig, szintén három garasért. Még lelkiismeretesebben dolgozott, hallgatott az úrra. Amikor letelt az év, az úr kifizette neki a három garast. A legény átvette a pénzt, odament a kúthoz, beledobta. A garasok megint elmerültek. A legény így szólt az úrhoz:

– Még nálad fogok szolgálni a harmadik évben is, mert ebben az évben szintén, amint látni, helytelenül szolgáltam.

A harmadik évben szolgált a leglelkiismeretesebben, még az úr gondolatait is megértette. Amikor letelt a harmadik év, a legény megint kapott három garast. Ezeket is beledobta a kútba. Ezek nem merültek el, sőt még a másik hat is a felszínre jött. A legény megszólalt:

– Most már tényleg lelkiismeretesen szolgáltam.

Kivette a kútból a kilenc garast, és amikor az úr elment a vásárba, a legény odaadta neki a pénzét ezekkel a szavakkal:

– Vegyél nekem valamit!

– De mit?

– Azt vedd meg, amivel először találkozol!

Elment az úr. Megy, megy, nem messze a várostól találkozik egy zsidóval, aki egy zsákot visz. Az úr megkérdezte:

– Mit viszel a zsákban?

– Macskát viszek, hogy vízbe fojtsam – felelte a zsidó.

Az úr ekkor így szólt:

– Add el nekem!

– Tessék, vedd meg – felelte a zsidó.

– Mennyit akarsz érte?

– Te mennyit adsz?

Az úr kilenc garast ajánlott. A zsidó nagyon megörült, és eladta a macskát. Az úr beletette a macskát a zsákba, majd tovább ment a városba, miután elintézte ott minden ügyét, hazafelé indult, de útközben eltévedt. Ment, ment és már besötétedett. Odaértek egy nagy palotához. Éjszakai szállást kért. A gazda így szólt:

– Ez a vár nem jó. Mi magunk sem töltjük itt az éjszakát, máshová megyünk éjjelre. Aki itt tölti az éjszakát, azt valaki felfalja. Reggel csak a csontjait találjuk itt.

Nincs mit tenni, az úr ezt mondta:

– Én itt töltöm az éjszakát.

A háziak adtak neki egy gyertyát, fogta a macskát, és ott maradt egymaga a palotában. Meg­gyújtotta a gyertyát, magához szorította a macskát és várt. Mihelyt csak besötétedett, minden zugból egerek kezdtek előmászni. Mekkora tömegben. A macska azonnal felugrott, hogy vadásszon az egerekre. Elkapott egyet, megölte és letette, majd a következőt és így egy rakás lett. Megölt minden egeret és óriási halom képződött. Amikor már nem volt egyetlen egér sem, az úr lefeküdt és elaludt.

Reggel megjöttek a gazdák és bementek a szobába, hogy kidobják az úr csontjait, de meg­látták, hogy az él, és a legnyugodtabban alszik, az egerekből pedig egy hatalmas rakás van ott. Megörültek, hogy a macska megmentette a palotájukat, és megkérték az urat, hogy adja el neki a macskát. Az úr így felelt: