Félig nyúzott bakkecske
Felel a kecske megint:
– Jaj, jó gazdám, dehogy laktam,
Mint a kutya, úgy koplaltam!
Ez még jobban megharagította az embert, elkergette ezt a fiát is.
Harmadnap reggel nem volt kire bízni a kecskét. Maga hajtotta ki az ember. Még szebb füves helyre vitte, mint a fiai. A kecske úgy jóllakott, hogy csak eldűlt, mint egy darab fa. Kérdezi tőle az ember:
– Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?
Felel a kecske:
– Úgy jóllaktam, mint a duda,
Egy szál fű sem fér több belém!
Evvel hazahajtja az ember. Otthon kérdi tőle:
– Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?
Felel a kecske:
– Jaj, jó gazdám, dehogy laktam,
Mint a kutya, úgy koplaltam!