Varázs-turbán, varázs-korbács, varázs-szőnyeg
Verik fel másnap az álmából, hogy végire járt-e a dolognak, mert különben a halálé. «De végire ám – feleli vissza – csakhogy nektek nem mondom meg, a pádisá elé vigyetek.»
Viszik a lány apjához, ott meg azt mondja, hogy csak úgy beszéli el a történteket, ha a város közepére gyüjtik a népet. «Igy tán csak a testvérem is megtalálom», gondolja magában. Hivják a sok népet a város közepére, a tarfiu egy emelvényen, mellette a pádisá meg a szultán-kisasszony és kezdi beszélni a dolgot, úgy a hogy történt, a táltól a peri királyig. «Ne hidd pádisá apám, hazugság pádisá apám», egyre azt hajtogatja a lány.
