Bulka és a farkas
Megvizsgáltuk a kutyákat és megállapítottuk, hogy Bulkának a fején egy kis seb van. Bizonyoson utolérte a farkast még az árok előtt, de nem tudta megragadni, a farkas pedig hozzákapott a fogával s elmenekült. Kicsi seb volt, nem jelentett semmiféle veszedelmet.
Visszatértünk a kunyhóba, leültünk s a történtekről beszélgettünk. Én azon bosszankodtam, hogy a puskám csütörtököt mondott, s mind arra gondoltam: hogy felfordult volna az a farkas, hogyha elsült volna. A barátom azon csodálkozott, hogy is tudott az a farkas az udvarba besurranni. Egy öreg kozák azt felelte, hogy nincs ezen mit csodálkozni, mert ez nem is farkas volt, hanem boszorkány, az kuruzsolta meg a puskámat. Ott ültünk és beszélgettünk. Hirtelen a kutyák megiramodtak, s mi az utca közepén ismét azt a farkast pillantottuk meg magunk előtt, de most a kiáltozásunktól olyan gyorsan elmenekült, hogy a kutyák nem tudták utolérni.