Mi történt bulkával pjatyigorszkban
A kozáktelepről nem Oroszországba utaztam egyenesen, hanem előbb Pjatyigorszkba mentem, s ott töltöttem két hónapot. Miltont odaajándékoztam egy kozák vadásznak, de Bulkát magammal vittem Pjatyigorszkba.
Pjatyigorszkot azért nevezik így, mert a Bes-tau hegységben épült. Bes tatárul azt jelenti: öt, tau meg hegyet jelent. Ebből a hegységből kénes hévíz fakad. Ez a víz forró, mint a fövő víz, s a hely felett, ahol kibuzog a hegyből, mindig pára lebeg, mint a szamovár felett. Az a hely, ahol a város épült, szemvidító, szép táj. A hegyeikből hévízforrások fakadnak, s a hegy alatt a kis Podkumok folyócska folydogál. A hegyen – erdőség, körös-körül mező, a távolban pedig a Kaukázus mindig idelátszó, nagy hegyei integetnek. Ezeken a csúcsokon sohasem olvad el a hó, mindig fehérek, mint a cukor. Az egyik hegy az Elbrusz, mint egy fehér cukorsüveg, mindenünnen látszik, amikor derült az idő. A hévízforrásokhoz betegek jönnek gyógyulni, a források felett lugasokat, fedeleket építettek, körös-körül kerteket telepítettek és utakat vágtak. Reggelenként szól a zene, isszák a gyógyító vizet vagy fürdenek, sétálgatnak.