Az öt csodálatos mesterember
Ötödik nap elindult az ötödik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Lantos mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lantos mesterséget.”
A következő évben a fiúk összegyűltek az apjuknál megmutatni, hogy mit tudnak. Az apa a tolvajjal kezdte:
„A tölgyfán fészkel egy gólya, lopd ki az öt tojást, hogy nyomuk se maradjon.”
Jól van, a fiú dolgozni kezdett, és ki is lopta a tojásokat, hogy a gólyának fogalma sem volt róla, hogy üres fészekben ül. Ekkor az apa hozott egy kis asztalt, annak négy sarkán elhelyezett egy-egy tojást és az ötödiket középre tette, majd így szólt a lövészhez: