Az öt csodálatos mesterember

Olvasási idő: 2 Perc Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy család, öt fiúgyerekkel. Egyszer az apa e szavakkal útnak indította az öt fiát:

„Menjetek, és mind az öten tanuljatok valamilyen mesterséget!”

Úgy is történt. Az első nap a legidősebb fiú indult el, és az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

„Hová mész?”

„Mesterséget tanulni.”

„Milyen mesterséget?”

„Jós mesterséget.”

„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a jós mester­séget.”

Másnap elindult a második fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

„Hová mész?”

„Mesterséget tanulni.”

„Milyen mesterséget?”

„Szabó mesterséget.”

„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a szabó mester­séget.”

Harmadik nap elindult a harmadik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

„Hová mész?”

„Mesterséget tanulni.”

„Milyen mesterséget?”

„Lövész mesterséget.”

„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lövész mes­terséget.”

Negyedik nap elindult a negyedik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

„Hová mész?”

„Mesterséget tanulni.”

„Milyen mesterséget?”

„Tolvaj mesterséget.”

„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a tolvaj mester­séget.”

Ötödik nap elindult az ötödik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

„Hová mész?”

„Mesterséget tanulni.”

„Milyen mesterséget?”

„Lantos mesterséget.”

„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lantos mesterséget.”

A következő évben a fiúk összegyűltek az apjuknál megmutatni, hogy mit tudnak. Az apa a tolvajjal kezdte:

„A tölgyfán fészkel egy gólya, lopd ki az öt tojást, hogy nyomuk se maradjon.”

Jól van, a fiú dolgozni kezdett, és ki is lopta a tojásokat, hogy a gólyának fogalma sem volt róla, hogy üres fészekben ül. Ekkor az apa hozott egy kis asztalt, annak négy sarkán el­helyezett egy-egy tojást és az ötödiket középre tette, majd így szólt a lövészhez:

„Fiam, lövész – egy lövéssel kilövöd mind az öt tojást?”

A lövész nézi, majd céloz, és egyszer meghúzza a ravaszt: mind az öt tojás darabokra hullott.

„Nagyszerű!” örvendezett az apa. „De te, szabó fiam, össze tudod azokat varrni?”

A szabó dolgozni kezdett: összeszedte a darabokat, egymáshoz illesztette, és varrt, varrt, és hamarosan egészek lettek a tojások.

„Jól van!” örvendezett az apa. „De te, jós fiam, mondd meg, mi jót tanultál?”

„Sok mindent, de most látom, hogy oda, a tenger szigetére egy sas elvitt egy királylányt. Ha a testvéreim velem jönnek, akkor idehozzuk azt a lányt.”

Rendben van, el is mentek. És már második vagy harmadik nap vissza is jöttek a lánnyal. (Az úton a sas rájuk támadott, de a lövész lelőtte. Amikor a sas leesett, eltörte a hajó árbocát, de a szabó megvarrta.)

De otthon a testvérek között viszály támadt. Az egyik is akarta a szép királylányt, a másik is akarta. Végül az apjuk így döntött: