Az öt csodálatos mesterember
Olvasási idő: 2 Perc
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy család, öt fiúgyerekkel. Egyszer az apa e szavakkal útnak indította az öt fiát:
„Menjetek, és mind az öten tanuljatok valamilyen mesterséget!”
Úgy is történt. Az első nap a legidősebb fiú indult el, és az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Jós mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a jós mesterséget.”
Másnap elindult a második fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Szabó mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a szabó mesterséget.”
Harmadik nap elindult a harmadik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Lövész mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lövész mesterséget.”
Negyedik nap elindult a negyedik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Tolvaj mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a tolvaj mesterséget.”
Ötödik nap elindult az ötödik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:
„Hová mész?”
„Mesterséget tanulni.”
„Milyen mesterséget?”
„Lantos mesterséget.”
„Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lantos mesterséget.”
A következő évben a fiúk összegyűltek az apjuknál megmutatni, hogy mit tudnak. Az apa a tolvajjal kezdte:
„A tölgyfán fészkel egy gólya, lopd ki az öt tojást, hogy nyomuk se maradjon.”
Jól van, a fiú dolgozni kezdett, és ki is lopta a tojásokat, hogy a gólyának fogalma sem volt róla, hogy üres fészekben ül. Ekkor az apa hozott egy kis asztalt, annak négy sarkán elhelyezett egy-egy tojást és az ötödiket középre tette, majd így szólt a lövészhez:
„Fiam, lövész – egy lövéssel kilövöd mind az öt tojást?”
A lövész nézi, majd céloz, és egyszer meghúzza a ravaszt: mind az öt tojás darabokra hullott.
„Nagyszerű!” örvendezett az apa. „De te, szabó fiam, össze tudod azokat varrni?”
A szabó dolgozni kezdett: összeszedte a darabokat, egymáshoz illesztette, és varrt, varrt, és hamarosan egészek lettek a tojások.
„Jól van!” örvendezett az apa. „De te, jós fiam, mondd meg, mi jót tanultál?”
„Sok mindent, de most látom, hogy oda, a tenger szigetére egy sas elvitt egy királylányt. Ha a testvéreim velem jönnek, akkor idehozzuk azt a lányt.”
Rendben van, el is mentek. És már második vagy harmadik nap vissza is jöttek a lánnyal. (Az úton a sas rájuk támadott, de a lövész lelőtte. Amikor a sas leesett, eltörte a hajó árbocát, de a szabó megvarrta.)
De otthon a testvérek között viszály támadt. Az egyik is akarta a szép királylányt, a másik is akarta. Végül az apjuk így döntött: