Az árvagyerek meg a boszorkányok
– Apácska, annyi jót tettem nektek: kiváltottam a kertet a boszorkányoktól, visszatettem a szemeteket, mégis sajnálod tőlem ezt a lovat.
Elszégyellte magát az öregember, és hazament. Otthon az öregasszony összeszidja az öregembert, hogy odaadta a lovat. Ismét ráparancsol, hogy menjen a fiú után. Kergeti az öreg, kergeti a fiút. Utoléri. És a fiú megint könyörgött az öregembernek, hogy ne vegye vissza a lovat tőle. Dolga végezetlenül tért vissza az öregember. Megint szidja a felesége, mondja neki, hogy megint menjen el a lóért. Az öreg elment. Kergeti, kergeti a fiút, de utol nem éri.
A fiú pedig lovagolt, lovagolt, és sohasem tért vissza.