Rámdől az égbolt
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öregasszony. Volt annak egy kismacskája. Egyszer ők ketten elmentek, hogy nyírfa gallyakat vágjanak fürdőseprűnek. Az öregasszony lehúzott egy ágat, és hopp, leesett róla egy levél a cica farkára. A kismacska felkiáltott:
– Anyóka, anyóka, ránk dől az ég, én elszaladok.
– Ne szaladj el, cicuskám, nem dől az ránk!
Egy másik levél azonban megint ráesett a kismacska farkára. Az megint felkiáltott:
– Anyóka, ránk dől az ég, szaladok.
Hát neki is ered, és szalad.
Találkozik a nyúllal:
– Nyulam-bulam, fussunk, fussunk, ránk dől az ég!
– Ki mondta ezt neked?
– Magam láttam. Már rádőlt a farkamra.