Az árvagyerek meg a boszorkányok

Olvasási idő: 3 Perc Egyszer egy árva fiú világgá ment szerencsét próbálni. Ment, mendegélt, és eljutott egy nagy birtokra. Azon a birtokon élt két öregember. Megkérte őket, hogy náluk tölthesse az éjszakát. Az öregek beleegyeztek, de megjegyezték:

– Nem lesz jó neked, gyermekem, minálunk, mert itt sok a boszorkány, akik a mi szemünket is kiszúrták. Veled is megtörténhet ez.

A fiú azonban nem félt, és az öregeknél maradt. Azok megkérték, hogy legeltesse a kecskéi­ket. Csinált a fiú magának egy furulyát, letört egy suhogó vesszőt, és kihajtotta a kecskéket. Legelteti azokat, legelteti, hát látja, hogy kiabálva arra repül egy boszorkány:

– Miért legelteted a kertemben a kecskéket? Kiszúrtuk a szemét az anyádnak, az apádnak, a tiedet is kiszúrjuk.

A fiú nem ijedt meg.

– Mit tehetek? – mondja. – Ha kiszúrjátok, ki lesz szúrva, de előtte engedjétek meg, hogy játsszam a furulyámon.

A boszorkány megengedte. A fiú elkezdett játszani a furulyán, a boszorkány meg táncra perdült. Táncol, táncol, amíg el nem fárad, majd miután elfáradt, kezdett a hasán csúszkálni. Akkor a fiú odaszaladt a boszorkányhoz, felkapott egy botot, és agyonverte. Hazahajtotta a kecskéket, és elmesélte az öregeknek, hogy mi történt. Az öregek nagyon megörültek, hogy a fiú ilyen bátor…

Másnap a fiú megint kihajtotta a kecskéket, és megint repült kiabálva egy boszorkány:

– Miért legelteted a kertemben a kecskéket? Kiszúrtuk a szemét az anyádnak, az apádnak, a tiedet is kiszúrjuk.

A fiú nem ijedt meg.

– Mit tehetek? – mondja. – Ha kiszúrjátok, ki lesz szúrva, de előtte engedjétek meg, hogy játsszam a furulyámon.

Ez a boszorkány is beleegyezett. Alig emelte a fiú a szájához a furulyát, a boszorkány elkez­dett táncolni. Táncol, táncol, amíg el nem fárad, majd miután elfáradt, kezdett a hasán csúsz­kálni. Akkor a fiú odaszaladt a boszorkányhoz, felkapott egy botot, és agyonverte.

Következő nap ismét kihajtotta a fiú a kecskéket, és odarepült kiabálva az utolsó boszorkány.

– Miért legelteted a kertemben a kecskéket? Kiszúrtuk a szemét az anyádnak, az apádnak, a tiedet is kiszúrjuk.

A fiú nem ijedt meg.

– Mit tehetek? – mondja. – Ha kiszúrjátok, ki lesz szúrva, de előtte engedjétek meg, hogy játsszam a furulyámon.

Ez a boszorkány is beleegyezett. Alig emelte a fiú a szájához a furulyát, a boszorkány el­kezdett táncolni. Táncol, táncol, amíg el nem fárad, majd miután elfáradt, kezdett a hasán csúszkálni. Akkor a fiú odaszaladt a boszorkányhoz és mondja:

– Add vissza a szemét az apámnak és az anyámnak. Akkor eleresztelek.

A boszorkány mondja:

– Menj be a fürdőbe. A kék dobozban ott találod az apád szemét, a pirosban pedig az anyádét. Ott, egy üvegben, vér is lesz, amit csöpögtess rájuk, mielőtt a helyükre tennéd a szemeket.

Amikor a boszorkány mindent elmesélt, a fiú agyonverte. Hazahajtotta a kecskéket, és kérdi az öregeket:

– Vissza akarjátok kapni a szemeteket?

– Hogy is ne akarnánk, fiacskám, világosságot? – mondják.

Akkor a fiú begyújtott a fürdőben, megmosdatta az öregeket, belocsolta vérrel, majd a helyük­re tette a szemeket. Az öregemberek nagyon örültek a fénynek, köszönetet mondtak a fiúnak.