A rikító madár
Kis idő múlva látja, hogy jönnek ki egymásra borulva.
“No, ez rendben van – gondolta a róka -, de akkor már a lovakat is visszük! Átalviszem a túlsó partra őket, énrám aztán már nemigen lesz szükség.”
Úgy is történt.
Jósolták már a jósok is:
– Jön a legkisebb királyfi haza, szerencsével járt, nem is egyedül jön!
A két idősebb fiú meghallotta, irigyek lettek az öccsükre, és megbeszélték, semmi áron nem engedik, hogy előkerüljön.
Volt a királynak a hegyekben egy kastélya, senki nem lakott benne. De az út az előtt vezetett a várig, hát a testvérek lesbe álltak.
Ahogy a legkisebb királyfi megpillantotta őket, örömmel ugrott le az ezüstlóról, de azok elkapták, s a királylánnyal együtt bezárták a kastélyba, a lovakat az istállóba kötötték. Végül levágták az egyik vadászkutyájukat, a szívéből, májából szedtek össze, s felkapták a rikító madárral a kalitkát.