A nagy siklókígyó
Az anya hazament, a lánya felébredt, megszólalt: – Hazamegyek, édesanyám, itt már unom magam! – s el is indult.
Kézen fogta a kicsi lányt, karjára vette a fiát.
Amikor megérkezett a vízhez, kiáltozni kezdett:
– Oszip, Oszip, jöjj ki hozzám.
De nem jött ki senki.
Akkor ránézett a vízre s meglátta, hogy vörös a víz, s egy kígyófej úszik rajta.
Akkor Mása megcsókolta kicsi fiát, kicsi lányát s ennyit mondott nekik:
– Nincs nektek apátok, már anyátok sem lesz. Te, leányom, légy kis fecskemadár, repdess a víz felett; te, kisfiam, légy kis fülemüle, énekelgess hajnaltájban; én meg kakukkmadár leszek, férjemet majd kakukkolva siratgatom.
