A két hazug
Így hát elindultak együtt, s nemsokára beértek a városba, ahol elszegődtek egy úrhoz. Egyikük az urat, másikuk az úrnőt szolgálta.
Egy nap az úr elment hazulról a szolgájával együtt, megmutatta neki a tornyot, és így szólt hozzá:
– Láttál-e már valaha életedben ilyen magas tornyot?
– Hát hogyne láttam volna! A miénk még magasabb, egészen az eget veri rajta a kakas, és csillagokat csipeget!
– Hazudsz!
– Kérdezd csak meg a barátomat!
Hazaérve az úr menten megkérdezte a másik szolgát is, aki teljes komolysággal így válaszolt:
– Igen, ez igaz. Ez azonban még mind semmi. De nálunk van egy torony, éppen az ükapám tette fel rá a gombot. Az olyan magas, de olyan igen magas, hogy még! Csak egyet mondok erre: az öregapám ledobott a tetejéről egy fejszét, és mire az földet ért, a vasa berozsdásodott, a nyele meg elkorhadt.