A fonó, a motringozó, a zövő
Az anya oda is adta. Az úr elvitte a lányt magával. De otthon elgondolkodott: „Vajon tényleg selymet fog fonni és szőni a szalmából? Megparancsolom a legényeknek, hogy szedjenek össze egy csomót. Ha ő a szalmaköteget megfonja és megszövi, feleségül veszem, de ha nem – visszaviszem.”
Estére össze is gyűjtötték a szalmát. Alkonyatkor a lánynak már el kellett kezdeni a fonást. A szegény lány odament a szalmához és sírva fakadt, és egyre csak sírt.
Akkor odament hozzá három öregasszony: a Fonó, a Motringozó és a Szövő, megkérdezték tőle: „Lányom, miért sírsz?”
„Hogy is ne sírnék? Ezt valaki meg tudja tenni? Nekem ebből a szalmából selymet kell fonnom, és délre anyagot kell szőnöm belőle.” – „Ne sírj, leány, mi segítünk neked.”