A fonó, a motringozó, a zövő
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy anya a lányával. A lánynak a tenyerén nem voltak életvonalak. Az is különös volt, hogy a lány semmilyen dolgot nem tudott befejezni: mindenbe belekezdett, mindenbe belegabalyodott. Az emberek lustának tartották, de valóban egyáltalán nem úgy volt.
Egyszer az anya valamiért nagyon megharagudott és az országúton verte a lányát.
Éppen arra ment egy idegen úr. Megkérdezte: „Miért vered a gyermekedet?”
Az anya egyáltalán nem akarta megszégyeníteni a lányát, ezért így felelt: „Nos, hogy ne verném? Minden szalmámat kezdi selyemmé fonni és szőni.”
Az úr meghallván ezt, nagyot ugrott, és megkérte, hogy adja hozzá feleségül a lányt.