A farkas, a kecske meg a tíz kisgida
– Ha a látszat nem csal, ez egyszer talán kegyes lesz hozzám a sors – mondta magában.
A falusiak ugyanis éppen törvénynapot tartottak, a házaknál táncoltak a fiatalok, és mindenki jókedvű volt, ahogy már ilyen alkalmakkor lenni szokott estefelé – a kutyák meg folyton a konyha körül ólálkodtak.
A farkas egyszerre csak észrevette a falu végén az öreg kecskét tíz kis gidájával. A gidácskák szokásuk szerint most is vidáman és gondtalanul ugrándoztak a sütőkemence körül.
“Ez aztán a biztos zsákmány!” – gondolta magában a farkas, és pillanatok alatt ott termett.
– Ejnye! – kiáltott rájuk. – Most végre megfogtalak benneteket: ti rágtátok le a kertemben a fákról a virágokat és a lombot! Gyertek csak velem most, azonnal, a foglyaim vagytok!