A bolondos Liza
Gyorsan befogta sovány lovacskáit, elhajtott az asszony házához, ott lerakta az összes edényt, és úgy elvágtatott a hegyeken túlra, mint a szélvész, mert észrevette, hogy az asszony nincs egészen eszénél, és joggal tartott tőle, hogy ha a férj közben haza találna érni, még meghiúsítaná ezt a remek üzletet.
Az asszony pedig nagy örömében egyenként fogta a fazekakat, és körülaggatta velük a falakat. Végül még egy kicsike fazék maradt a kezében, de annak már nem akadt több szeg a falon, ezért Liza rákiabált a többi fazekakra:
– Adjatok már egy kis helyet ennek a szegény kis fazéknak!
De a fazekak nem hallgattak a felszólításra, hiába kiabált Liza.