A béka komája
A szegény asszony bemegy a másik szobába. Lát ott a polcokon sok fazekat; mind zöld, mázos szilkék voltak, zöld mázos fedőkkel letakarva. Ő bizony meg nem állta, hogy meg ne nézze, mi van bennük.
Egyenesen odament a polchoz, levette az első szilkéről a fedőt, hát abból csak kiröppen egy hófehér lelkecske s azt mondja suttogva:
– Isten fizesse meg! – avval elszáll.
Levette a másikról a fedőt. Abból is hófehér lelkecske röppent ki, az is azt mondta:
– Isten fizesse meg! – s az is elszállt. Így sorba mind kitakargatta a szilkéket. Mindegyikből egy-egy lelkecske szállt el, mindegyik azt mondta:
– Isten fizesse meg!