Hogyan ismert meg egy leány két fiút igazán?
A szegény fiú sokáig nézett a leányra, és nem tudta, merje-e táncra kérni vagy sem. Végül összeszedte minden bátorságát, hogy felkérje. A leány boldog volt, mosolyogva jött oda hozzá, kézen fogta, és öröm volt kettőjüket nézni, ahogy járták körbe a táncot. Miközben ringtak a zene ütemére, a leány ezt énekelte a fiú fülébe:
Lábunk vígan táncot rop; Répaleves édes volt!
Ezt hallva, a legény elszégyellte magát, azt gondolván: “Ez a leány tudja, hogy milyen szegény vagyok!” – és azzal el akart menni. A leány azonban erősen fogta a kezét, és azt súgta neki:
Én a tied, Te az enyém.
Mindhalálig, Szeretlek én!