Rózsa-szépe
Sétára indul egy nap Rózsa-szépe és jártában léptében rózsa nyillott ha mosolygott, lépte nyomán fű zöldellett. Megpillantja a lányt a palota-asszony és megretten rajta. Mi lesz vele meg a lányával, ha kitudódik a dolog. Megtudja a szemetes lakását, egyenesen oda megy és ráijeszt a szegény öregre, hogy boszorkányt tartogat a házában. Soh’se látott még boszorkányt az öreg, majd holttá vált ijedtében, és kérdi az asszonytól, hogy mi tévő legyen már most. «Tudd ki belőle – tanácsolja az asszony – hogy mi a talizmánja, majd végére járok én akkor».
Legelső dolga volt az öregnek, a mint haza jött a lány, hogy megkérdezze, hogy ember szülötte létére, hogyan érthet a bűbájoskodáshoz. A lány semmi rosszat sem sejtve, elmondja, hogy talizmánt kapott a három tündértől, onnan a rózsa, meg a gyöngy, meg a fű, és addig él míg a talizmánja.