Bolond Mehmed
Megbosszankodik erre a bolond, kapja a baltáját, a fába csapja, hát csak ugy dől ki a sok arany belőle. Kapja a fiu meglevő kis eszét, haza megy vele, kér a bátyjától még egy ökröt, hogy ő párjával akarja őket járomba fogni. Szekeret is talál, nehány üres zsákot is, a zsákokat megtölti földdel, elindul és meg se áll a fáig. A zsákokat kiüríti, a föld helyébe aranynyal tölti meg, és a mint estefelé haza kerül vele, hát csak elképed a bátyja a temérdek kincs láttára.
A fiu megint csak az osztozkodáson volt, szalad a szomszédékhoz egy vékáért, hogy mérnivalójuk akadt otthon. Kiváncsi a szomszéd, hogy vajjon mit is mérhetnek ezek a földhöz ragadtak. Fogja, beenyvezi a véka fenekét és ime amint kis időre hozza a bolond a vékát, ott egy odaragadt arany. Szalad a szomszéd, mondja egy másodiknak, szalad a második, mondja egy harmadiknak; nagy idő se kellett hozzá, apraja-nagyja tudja az aranyat.