Az igazi és nem igazi nővér
– Most a boszorkány nem lát meg téged.
Ebben a percben dörej hallatszott, és kinyílt az ajtó, berepült egy lapáton lovagolva a boszorkány. Szaglászni kezdett.
– Emberszagot érzek – mondta.
– Eredj már! – mondta a lány. – Annyi embert felfaltál, hogy már magadnak is emberszagod van. Itt semmiféle szag nincs. Egyetlen egy ember sincs itt.
A boszorkány lefeküdt. Mihelyt elaludt, horkolni kezdett, és az a lány, akit elrabolt a boszorkány, megszólalt:
– Most fussunk!
Fogott egy kefét, egy törölközőt és egy gombolyagot, és elszaladtak.
Amikor a boszorkány felébredt, már nem volt ott a lány. Utána indult. Ment utánuk. Azok már meg is hallották, hogy dobogott a föld. Már-már utolérte őket a boszorkány. A lány, akit a boszorkány rabolt el, mondta a másiknak:
