A nyelves királykisasszony
– No lyányom – mondta a lyányának – kihirdettetem az országban, hogy a ki téged le tud nyelvelni, annak adlak feleségül.
A lyány még megörült neki, a helyett, hogy megszontyorodott volna rajta:
– Jó lesz biz az, felséges atyám, legalább nem lesz olyan alamuszi tedd ide tedd oda uram.
A király látta, hogy csakugyan nincs más mit tenni, hát kihirdettette, hogy a ki rá tud arra menni – mikor az ő lyányával beszél – hogy ne a lyányé, hanem az övé legyen az utolsó szó, annak adja feleségül fele királyságával együtt.
Mentek aztán szerencsét próbálni minden féle emberek: herczegek, grófok, nagy-süvegű tótok, de egyik se tudott kettőt se szólani a kisasszonyhoz.
