A két testvér meg a három kutya
– Ha ebbe belefújsz, bárhol legyenek is a kutyák, nyomban ott teremnek segítségedre! – Azzal a fiú hazatért.
A nővére sírva fakadt, mikor meglátta, hogy a fivére nem hozott kenyeret.
– Hiszen így éhen fogunk halni! – kiáltozta egyre.
A kutyák azonban minden szót megértettek, és felugorva, egyszerre csak elfutottak. Éppen a közelben volt a király nyaralója, ott a fekete kutya befutott a konyhába, és egy egész sültet hozott ki, a fehér felszaladt az éléskamrába, és hozott egy egész kenyeret, a foltos pedig leugrott a pincébe, és elemelt egy üveg bort.
Most aztán örült a két testvér, ettek-ittak, jóllaktak. Ettől kezdve aztán nem is láttak többé szükséget, mert ha megéheztek, a kutyák mindig hoztak nekik ételt.