A Kacor király
– Kacor király! Soha hírét sem hallottam. Már csak azért is arra megyek, legalább meglátom, milyen az a Kacor király.
El is indult a medve a róka barlangja felé. Szólt a róka:
– Hallod-e, te medve, itt ne járj, mert az én uram, a Kacor király, alszik. Ha kijő, majd nem tudod, merre szaladj. Minden állatot megréguláz olyan nagy a hatalma!
Erre a medvének inába szállt a bátorsága. Szó nélkül megfordult s visszatért a kis nyúlhoz. Ott találta a farkast és a varjút, akik azt panaszolták, hogy ők is éppen úgy jártak.
– Ki lehet az a Kacor király? Soha hírét sem hallottuk! – mondták mindnyájan – s mind azon tanakodtak, mit tudjanak csinálni, hogy megláthassák. Abban állapodtak meg, hogy meghívják ebédre a rókával együtt. Mindjárt el is küldötték a varjút a vendégeket meghívni.