Bogáti Babonája
—Főerdész úr nekem adja Nusikát!
—Hoppsza, gazember!—pattant fel Frici papa,—mit nem akarod te?!—Szinte elképpedt ettől a vakmerő követeléstől.
—Alerdész vagyok már, majd csak megleszünk; ugy-e, Nusika?
—I-i-igen!—szepegte Nusika és az anyja keblére borúlt.
—Hát így vagyunk? Akkor szépen vagyunk!—csudálkozott az öreg, némileg szelidülten. De csakhamar összeszedte magát. Kiegyenesedett.—Most csak azért sem!—kiáltotta ingerülten; talán ti engem az orránál húzzátok? Talán ti össze is beszéltetek; talán tudjátok is, hol van a retikül… Lencsi mama elszörnyedt:—De papa, az istenért! Rólam teszel fel ilyen csúnyaságot?—Hírtelen sírva fakadt.