Marad a házban a régi rend
– Egye fene! Legalább nem kell bajlódnom véle!
Mikor visszamegy, hallja ám, hogy bőg a tehén. Körülnéz, hol talál hamar egy kis füvet neki. A háztetőn lát egy keveset. Na, jól van, fog egy kötelet, ráhurkolja a tehén nyakára, a másik végét leengedi a kéményen, majd a derekára köti. Húzza teljes erőből. Egy darabig ment is a dolog, de a tehén visszaesett, őt meg a kéménybe rántotta.
Az asszony a szénagyűjtésben nagyon megéhezett, nem győzte várni az étellel az urát, fogta magát, és hazament.
Mindjárt látta a nagy rendetlenséget, csak az urát nem találta sehol. Gyorsan elvágta a tehén nyakán a hurkot, s ahogy visszamegy a házba, észreveszi az embert a nagylábosban! Beleesett a kéményből. Nevethetnékje támadt az asszonynak, pukkadozva kérdi: