A tizenkét testvér
– Nem, nem, neked nem szabad meghalnod.
Bújj a kemence mögé s ha hazajönnek, én majd beszélek a testvéreimmel.
E közben este lett, a fiuk hazajöttek, asztalhoz ültek s vacsora közben kérdezték Benjámintól, hogy mi ujság.
– Ti semmit sem tudtok? – kérdezte Benjámin.
– Nem, mi semmit sem tudunk, felelték a fiúk.
– No, lám, én itthon voltam, mégis többet tudok, mint ti.
– Hát beszéld el, biztatták a többiek.
– Igérjétek meg, hogy az első leányt, kivel találkoztok, nem ölitek meg, akkor elbeszélem.
– Jó, jó, megigérjük, csak beszélj.
– Nos hát itt van a mi hugunk!
Abban a pillanatban a kemencze mögül előlépett a kicsi királykisasszony. Hej, volt öröm! Ölelték, csókolták, majd hogy fel nem falták a kicsi királykisasszonyt, a kinek a homlokán úgy ragyogott a csillag, hogy a házikó megvilágosodott belé.
