Filipok
– Filipok, Kosztyuska öccse, régóta kéredzkedik az iskolába, de az anyja nem engedi, most aztán lopva jött ide.
– No ülj be a padba, bátyád mellé, megkérem anyádat, engedjen el iskolába.
A tanító mutogatni kezdte Filipoknak a betűket, de Filipok ismerte már s egy kicsit olvasni is tudott.
– Lássuk, silabizáld a nevedet. Filipok elkezdte:
– Ef – i – fi, el – i – li, p – ok – pok, Fi-li-pok.
Mind elnevették magukat.
– Ügyes kisfiú vagy! – mondta a tanító. – Ki tanított meg olvasni?
Filipok felbátorodott és így felelt:
– Kosztyuska! Én szemfüles vagyok, s egyszerre mindent megértettem. Én nagyon, de nagyon ügyes vagyok!
