A szél-dev
Hagyja a lány a dev boldogságát, közelébb húzódik hozzá és úgy hallgatja a szél-ördög talizmánját.
«A hetedik rét tenger felszinén – kezdi beszédét a dev – van egy nagy sziget, azon a szigeten egy ökör legelész, annak az ökörnek a hasában egy arany kaliczka, abban a kaliczkában egy fehér galamb. Ez a kis galamb az én talizmánom.»
«De hogyan juthatni oda arra a szigetre?» kérdi a szultán-kisasszony.
«Annak meg ez a módja – mondja a dev. A smaragd Anka palotájával szemben ott egy nagy hegy, a hegy tetején egy forrás. Ahhoz a forráshoz jár fel minden reggel a negyven tengeri ló. Ha akad valaki, a ki az egyik lónak a lábát, de csak mi alatt vizet iszik, megpántolja, aztán megnyergeli, féket tesz rá és rá is pattan, akkor oda mehet, a hová akar. «Mit parancsolsz édes gazdám?» azt kérdi tőle a tengeri táltos, és oda viszi, a hová parancsolja.»