Buborék
– Rendben – egyezett bele a kovács.
Font az apa egy kosarat, felakasztotta a kovácsműhelyben és beleültette a fiát abba a kosárba. A kovács dolgozott, a gyerek pedig a kosárból nézte. Nézte, egyre csak nézte, és így telt a tanulásra kiszabott idő. Amikor letelt az egész idő, így szólt a fiú:
– Most már tudni fogom.
Ekkor hazament az apjához.
– Most szerszámokra van szükségem, és dolgozni fogok.
Elment a városba, megvett minden, a kovács számára szükséges szerszámot, és vett vasat is. Ekkor az apja e szavakkal fordult hozzá:
– Fiacskám, legelőször ekevasra lesz szükségem.
– Jól van, csinálok ekevasat.