A Veres Tehén
– Látom gazduramnak nincs juhásza, fogadjon meg engem, majd megőrzöm én a nyáját.
– Nem bánom – feleli Ferkó – hát mit kérnél?
– Ha megengedné gazd’uram, hogy hat juhát megegyem, akkor beszegődném.
– No nem bánom, hanem aztán hűségesen szolgálj.
Hozzá fogott a kutya az evéshez, de mikor a hatodikat ette volna, kipukkant; megint juhász nélkül maradt Ferkó. Különben is nagyon szomorú volt szegény, hogy igy magában maradt, senkije sincs a kerek ég alatt, e’ meg még jobban elvette a kedvét. A mint ott búslakodik, odamegy hozzá egy farkas.
– Ejnye de szomorú gazd’uram, mondja neki.
– Bizony hé nem is lesz nekem jó kedvem ebbe’ az életbe’ se’ soha, látod most sincs juhászom, a kire ezt a nyájat bizhatnám.