A nevető farkasok és a dámvadak története

Olvasási idő: < 1 Perc

Ünnepséget rendeztek a farkasok a nagy folyam torkolatánál. Az ünnepségre meghívták a dámvadak törzsfőnökeit, s azok el is mentek a nagy folyam torkolatához.

Amikor odaértek, letelepedtek a réten, szemben a farkasokkal. A farkasok ekkor így beszéltek:

– Hé ti dámvadak, itt velünk szemben, kezdjetek el nevetni!

De a dámvadak ezt mondták:

– Először ti nevessetek!

– Jó, akkor mi nevetünk először – mondták a farkasok, és rá is kezdtek: – Hahahaha… hihihihi… És most rajta, nevessetek ti, dámvadak, itt velünk szemben!

És akkor a dámvadak kedvetlenül nevettek, így:

– Mmm… Mmm…Mmm…

És ismét a farkasok nevettek:

– Hahaha… hihihi…

És a dámvadak megrettentek, mikor meglátták a hahotázó farkasok nagy, éles fogait.

A farkasok ekkor azt mondták:

– Most megint rajtatok a sor, nevessetek! De ne csukott szájjal! Elvégre senki sem nevet csukott szájjal. Nyissátok ki jó nagyra a szátokat, rajta! Nevessetek!

És a dámvadak rákezdtek:

– Hahaha… hihihi… – nevettek, és nagyra nyitották a fogatlan szájukat.

Mikor a farkasok látták, hogy a dámvadaknak nincs foguk, rájuk vetették magukat, széttépték, fölfalták a dámvadak törzsfőnökeit. Csak egy menekült meg, ő vitte hírül társainak, hogy mit tettek a farkasok.

A dámvadak azóta is rettegnek a farkasoktól.