Jurgiukas és Elenytė

Olvasási idő: 2 Perc

– Tessék, egyél!

A boszorkány eszik, a holló odarepül és mondja:

Kár, kár!
Ez Jurgiukas húsa!
Kár, kár!
Ez a fiú húsa!

Megette a boszorkány Jurgiukas húsát. A csontokat pedig kidobta az ablakon. Elenytė össze­szedte azokat, belecsavarta egy selyemkendőbe, és egy tarka sólyom alá tette, amelyik éppen a tojásait költötte. Ezekből a csontokból kikelt egy kisgalamb. A galamb elrepült az erdőbe, közben énekelt:

Feltámadott a szél, feltámadott,
Amikor engem az apám lelőtt.
A gonosz boszorkány megevett,
Csontjaimat az ablakon kidobta.
Jött fehér húgom,
Fehér kendőbe gyűjtötte,
Sólyom alá tette.
Én kismadár vagyok – sólyomfi,
De a nevem – galambocska.