A rák meg a varjú
Egyszer a varjú, amint ott járkált a tóparton, fogott magának egy rákot. A rák látta, hogy rosszra fordult a sora, ezért elkezdte dicsérni a varjút.
– Milyen szép a tollad, varjú, mindenki tollánál szebb!
A varjú hallgat, egy szót sem szól, de a rák csak tovább dicséri:
– Talán a hangod is szép?
A varjú már majd elájul a dicsérettől, de nem szól egy szót sem. A kis rák megint dicséri:
– Valójában téged kellene megválasztani az összes madarak királynőjének.
A varjú erre csak ennyit szólt:
– Úgy ám, úgy ám!
A rák, zsupsz, bele a vízbe. Gyorsan elúszott, a varjú pedig ott maradt tátott csőrrel.