A kilencfejű

Olvasási idő: 2 Perc Élt egyszer kilenc fiútestvér és volt nekik egy húguk. Mindegyik fiú lóháton elment a hábo­rú­ba, a húguk otthon maradt a mostoha anyjukkal, aki boszorkány volt. Ez a boszorkány ismert az erdőben egy kilencfejű sárkányt. Egyszer elküldte a lányt, hogy keresse meg a háborúban a bátyjait. Valójában azért küldte el, hogy a kilencfejű sárkány elkapja és felfalja. Miután el­küldte a lányt a fivérei keresésére az erdőbe, a boszorkány maga is elment utána, mert meg akarta tudni, hogy mi is fog történni.

Amikor rátámadt a kilencfejű, a lány felmászott egy vadalmafára. A kilencfejű elkezdte rágni az almafát. Rágja az első fejével, rágja a másodikkal, elfárad. Ezért rágja a harmadikkal, és tovább, így rágja mind a kilenc fejével.

Jön a medve:

– Istenem, kilencfejű, mit csinálsz itt?

– Sült hús ül az almafán, rágom a fát, hogy a húst leszedjem, megegyem.

– Pihenj egy kicsit, majd én rágom helyetted.

A kilencfejű lefekszik a földre, pihen. A medve pedig szalad az almafa körül és énekel:

Megnyúzlak, kiváglak, almafácska, Kettő, három, elég!

A kakukk kakukkol:

Kakukk, kilenc fivér, Kakukk, gyertek gyorsan, Kakukk, a ti nővéretek, Kakukk, a zöld erdőben, Kakukk, az almafán, Kakukk, a kilencfejű rágja, Kakukk, mindjárt elrágja. Kakukk, már csak egy szál, Kakukk, már csak egy szál!

A boszorkány megijeszti:

– Hess, hess, mit énekelsz itt?

Közben futkos a medve az almafa körül, szól a kakukk, a boszorkány meg kergeti a kakukkot.

A kilencfejű fekszik, mind a kilenc feje a földön nyugszik, és egyszerre csak hallja, hogy remeg a föld.

Mondja:

Mi zúg ott, mi dobog itt A királyi föld alatt?

A kakukk a földre száll, és így beszél:

Hadd zúgjon, hadd dobogjon, A fivérek jönnek jó lovon.

A kilencfejű sárkány azonnal felemelte a földről az egyik fejét. Látja, hogy az almafa, amit megrágott, háromszor olyan vastag, mint amilyen az elején volt. Utasítja a medvét, majd maga is tovább rágja.

Szalad oda a róka:

– Istenem, kilencfejű, mit csinálsz itt?

Így felel:

– Sült hús ül az almafán, rágom a fát, hogy a húst leszedjem és megegyem.

A róka így szól:

– Feküdj csak le, kilencfejű, majd én elrágom helyetted!

De az így felel:

– Te is úgy akarsz tenni, mint a medve.

– Nem, én azt nem teszem!

A kilencfejű megint lefeküdt, a róka meg futkos és énekel:

Megnyúzlak, kiváglak, almafácska, Kettő, három, elég!

A kakukk megint kakukkol:

Kakukk, kilenc fivér, Kakukk, gyertek gyorsan, Kakukk, a ti nővéretek, Kakukk, a zöld erdőben, Kakukk, az almafán, Kakukk, a kilencfejű rágja, Kakukk, mindjárt elrágja. Kakukk, már csak egy szál, Kakukk, már csak egy szál!

A boszorkány megint kergeti a kakukkot:

– Hess, hess, mit énekelsz itt?

A kilencfejű megint mondja:

Mi zúg ott, mi dobog itt, A királyi föld alatt?

A fivérek már egész közel vannak.

A kakukk megint szól:

Hadd zúgjon, hadd dobogjon, A fivérek jönnek jó lovon.