Lipunyuska

Olvasási idő: 2 Perc

Volt egyszer egy öregapó meg egy öreganyó. Nem volt egy szem gyermekük sem. Öregapó kiment szántani a mezőre, öreganyó otthon maradt lepényt sütni. Öreganyó megsütötte a lepényt s megszólalt:

– Ha egy fiunk volna, vinne az apjának lepényt, de most kivel küldjek?

Egyszer csak kibújik a gyapjúból egy picurka fiú s megszólal:

– Erőt, egészséget kívánok, mátuska!

Öreganyó kérdi tőle:

– Honnan kerülsz ide, te picurka fiú, mondd meg, mi a neved?

Feleli picurka:

– Te, mátuska, megfontad a gyapjúszálat, beletetted az oszlopocskába, abból keltem én ki. Az én nevem Lipunyuska. Add ide, mátuska, elviszem a lepényt bátyuskának.

– Elviszed-e, Lipunyuska? – kérdezte mátuska.

– Elviszem, mátuska.

Öreganyó belekötötte a lepényt egy batyuba s odaadta a fiúnak. Lipunyuska fogta a batyut, s kifutott vele a mezőre. Zsombék került az útjába a mezőn, s ő kiabálni kezdett:

– Bátyuska, bátyuska, emelj csak át a zsombékon! Lepényt hoztam neked!

Öregapó meghallotta a mezőről, hogy valaki szólítgatja, elébement a fiúnak, átemelte a zsombékon s megkérdezte tőle:

– Honnan jössz, fiúcska?

Felelte a fiú:

– Én, bátyuska, kikeltem a gyapjú között. – S átadta a lepényt neki.

Öregapó leült, hogy megreggelizzék; megszólalt a fiú:

– Engedd meg, bátyuska, szántsak egyet én is.

Öregapó ezt felelte:

– Nincsen neked a szántáshoz elég erőd.

De Lipunyuska megfogta az eke szarvát, s elkezdett szántani. Szántogat egyedül s egyedül dalolgat.

A szántóföld mögött nagy úr jött hintóban; látja, hogy az öreg ott ül, reggelizik, s a ló egyedül szánt. Kiszáll a nagy úr a hintóból, s azt mondja az öregnek:

– Hogy lehet az, öreg, hogy a lovad egyedül szánt?

Feleli az öreg:

– Egy fiúcska szánt ott nekem; hallod, énekelget.

Közelebb megy az a nagy úr, meghallja a nótát s megpillantja Lipunyuskát.

Azt mondja a nagy úr:

– Öreg! Add nekem a fiút!

Az öreg feleli:

– Azt én nem adhatom, az az egy van nekem.

Azt mondja most bátyuskának Lipunyuska:

– Adj oda, bátyuska, megszököm én tőle.

Oda is adta a paraszt a kisfiút száz rubelért. A nagy úr kifizette, felvette a fiút, kis kendőbe csavargatta s a zsebébe tette. Hazaérkezett a nagy úr s mondja az asszonynak:

– Nagy örömet hoztam.

– Mutasd azt a nagy örömet – mondja az asszony.

A nagy út kivette a kendőt a zsebéből és kibontogatta; semmi sem volt a kendőben: rég visszafutott apóhoz Lipunyuska.