Egy kisfiú elmeséli, hogyan fedezte fel a méhkirálynőket nagyapónak
Elbeszélés
Nagyapó a méhesében lakott nyáron. Valahányszor elmentem hozzá, mézet adott nekem.
Egyszer odamentem a méheshez, s elkezdtem a kasok között sétálgatni. Nem féltem a méhecskéktől, mert nagyapó megtanított, hogy kell csendben a méhesben járni.
A méhek is megszoktak és nem csíptek meg. Egyszer hallom, hogy az egyik kasban valami kotyogás van. Odamegyek nagyapóhoz s elmondom, hogy mit hallottam.
Eljött velem, hallgatódzott s ennyit mondott: – Ebből a kasból már kirepült egy raj, az első, az öreg királynővel; most keltek ki a fiatal királynők. Azoknak a hangja volt az. Holnap kirepülnek a második rajjal. – Megkérdeztem nagyapótól, milyenek a méhkirálynők. Azt felelte: – A méhkirálynő olyan a méhek közt, mint az uralkodó a nép közt: ha nem volna méhkirálynő, méh sem lenne.