A tó leánya
A Mezőségen Kók és Detrehem közelében van a Tóháti-tó. Nem messze tőle hegyek emelkednek. E hegyeket gyakran sűrü fejér köd lepi el, ráborulva éjente a tó vizére. Halljuk mily eseményt kapcsol hozzá a monda.
Hajdanában, midőn e kopár földet még erdők boriták, egyik bércztetőt vár koszoruzá. A várúr Záh, és fia Bod éltek benne, fényben, boldogságban. Az apa élte delében, a fiu serdülő korában volt. Mulatságból gyakran verek föl a szomszéd erdő vadait. Ily vadászat alkalmával történt, hogy Bod az erdőben vénfa tövénél leűlt s elaludt… Mikor felébredt, érzi, hogy rosszul van. Nem mehetett tovább. Körűle oly hallgatag vala minden; sehol egy ember, egy távol hang… Kínai közt gyönge kéz simitá megizzadt homlokát; föl nézett, s tündér-szép mezei lányt látott maga előtt.