A róka megette a medve mézét

Olvasási idő: < 1 Perc Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy medve, akinek két szolgája volt, egy róka-lány és egy farkas-fiú. A medve egyszer sétára indult, és eljutott egy helyre, ahol méhkasok álltak. Elvett egyet, elvitte a házába, és felállította a rét szélén. De a róka is mindenféleképpen meg akarta kóstolni a mézet. Most ott van a méz a rét szélén, de hogyan jusson hozzá? A medve egy pillanatra sem engedi el a munkából. De végül így szólt: „Jövő vasárnap estefelé keresztelőbe kellene mennem – eressz el!”

„Jól van,” felelte a medve, „mosogasd el az edényeket, akkor elmehetsz.”

A róka elmosogatott, és elment. De nem, amint mondta, a keresztelőbe, hanem a rét szélére, a medve méhkasához, hogy mézet egyen.

Reggel a medve megkérdezte: „Kit kereszteltek meg?”

„Az első gyereket megkeresztelték; de a következő vasárnap megint keresztelőbe kell men­nem.”

„Jól van. Ha elmosogatsz előtte, elmehetsz.”

Vasárnap estefelé elmosogatott a róka és megint elment mézet enni. Reggel a medve meg­kérdezte: „Kit kereszteltek?”

„A középsőt; de a következő vasárnap megint keresztelőbe kell mennem.”

„Jól van. Ha elmosogatsz előtte, elmehetsz.”

Vasárnap estefelé elmosogatott a róka és megint elment mézet enni. Reggel a medve meg­kérdezte: „Kit kereszteltek?”

„Megkeresztelték az utolsót.”

A róka teljesen kiürítette a kast, és egy tányér mézet még a házba is bevitt. Másnap a farkas délben egy gerendán feküdt. A róka fogta a tányér mézet, csendben odalopakodott a farkas­hoz, bekente a száját mézzel, majd odaszólt a medvének: „Nézd csak, nézd, a te jó szolgád mit tett! Kinyalta a méhkasodat és most egy gerendán elterülve hever – a szája még fényes a méztől.” A medve ezt hallva, szörnyen ordítani kezdett; megragadta a farkas hátsó lábait, és rázta, rázta, meg sem kérdezve, hogy bűnös-e vagy ártatlan.