A róka cseréi
Olvasási idő: 6 Perc
Ment, mendegélt egyszer egy róka, a hóna alatt egy pár bocskort vitt. Este bement egy gazdaságba.
– Asszony, eressz be engem éjszakára!
A nő beeresztette. Látja, hogy a rókának bocskora van.
– Hová tegyem a bocskort?
– A bocskort jó helyre kell tenni – mondja az asszony. – Told be a pad alá!
– Nem tolom be a pad alá, a kemence alá teszem, hogy a gyerekek ne húzzák ki a pad alól.
Éjjel a róka felkelt, összetépte a bocskort, és szétszórta a gyékényszálakat; majd visszament a házba, és ismét lefeküdt. Reggel felkelt, megy ide-oda. Behajolt a kemence alá:
– Hol van az én kis bocskorom? Gyertek gyerekek, vegyétek elő a kemence alól!
Lehajolnak a gyerekek, és mondják:
– Nincs ott!
– No, akkor a bocskorom tyúkká változott.
– Hazudsz te, róka. Nincs nálam egyetlen idegen tyúk sem.
– Nekem kell egy tyúk. Tyúk nélkül el nem megyek innen!
A gazdasszony adott neki egy tyúkot. A róka elment. Eljutott egy másik gazdaságba és ismét éjszakai szállást kért. Beengedték.
– És a tyúkomat hová tegyem?
– Tedd a kemence alá, a többi tyúk mellé!
– Azok kitúrják maguk közül az idegent. A libák közé teszem.
Úgy is tett. Éjjel a róka forgolódik, mozgolódik, majd felkelt és egyenesen ki az ólba. A tyúkját felfalta, a tollakat a szélnek eresztette, bement a házba és visszafeküdt aludni.
Reggel útra készülődik. A gazdasszony adott neki enni.
– Hol van a tyúkom? – kérdezi a róka.
Az asszony a szemeit mereszti:
– Reggel kiengedtem a libákat, de ott semmiféle tyúk sem volt.
– Akkor a tyúkom libává változott.
– Te, róka, megbolondultál. Még hogy libává változott a tyúk?
De a róka csak nem hagyja magát, akár a szemét is hagyná kiverni:
– A tyúkom libává változott!!!
A gazdasszony adott neki egy libát, és a róka odébbállt.
Egész nap csak ment, mendegélt, beköszöntött az este, és ő megint éjszakai szállást kért, már a harmadik gazdaságban. Beengedték.
– Hová tegyem a ludacskámat?
– Ereszd be a libákhoz!
– Nem, azok összecsipdesik. A birkák közé engedem.
Éjjel az emberek elaludtak, a róka meg kiszaladt az akolba. Széttépte a libát, a tollait szélnek eresztette, maga ismét nyugodtan alszik tovább. Reggel felkelt és készült az útra.
– De hol van a ludacskám?
– Megetettem a birkákat, de semmilyen libát sem láttam.
– Akkor a ludam birkává változott.
– Bolond vagy te, róka, még hogy birkává változna egy liba?!
– El nem megyek innen, míg ide nem adod a birkámat! Hol van?!
Lefeküdt az ablak alá, nem megy sehová sem. A gazdasszony kuglófot sütött. Kivette a kemencéből és letette a kemencepadkára. A kuglóf, hopp, leugrik a lócára. A gyerekek kiabálnak:
– Anyóka, anyóka, a kuglóf leugrott a lócára.
– Hadd legyen, ott legalább kihűl.
A kuglóf a lócáról leugrott a földre. A gyerekek ismét kiabálnak:
