A róka cseréi

Olvasási idő: 6 Perc Ment, mendegélt egyszer egy róka, a hóna alatt egy pár bocskort vitt. Este bement egy gazda­ságba.

– Asszony, eressz be engem éjszakára!

A nő beeresztette. Látja, hogy a rókának bocskora van.

– Hová tegyem a bocskort?

– A bocskort jó helyre kell tenni – mondja az asszony. – Told be a pad alá!

– Nem tolom be a pad alá, a kemence alá teszem, hogy a gyerekek ne húzzák ki a pad alól.

Éjjel a róka felkelt, összetépte a bocskort, és szétszórta a gyékényszálakat; majd visszament a házba, és ismét lefeküdt. Reggel felkelt, megy ide-oda. Behajolt a kemence alá:

– Hol van az én kis bocskorom? Gyertek gyerekek, vegyétek elő a kemence alól!

Lehajolnak a gyerekek, és mondják:

– Nincs ott!

– No, akkor a bocskorom tyúkká változott.

– Hazudsz te, róka. Nincs nálam egyetlen idegen tyúk sem.

– Nekem kell egy tyúk. Tyúk nélkül el nem megyek innen!

A gazdasszony adott neki egy tyúkot. A róka elment. Eljutott egy másik gazdaságba és ismét éjszakai szállást kért. Beengedték.

– És a tyúkomat hová tegyem?

– Tedd a kemence alá, a többi tyúk mellé!

– Azok kitúrják maguk közül az idegent. A libák közé teszem.

Úgy is tett. Éjjel a róka forgolódik, mozgolódik, majd felkelt és egyenesen ki az ólba. A tyúkját felfalta, a tollakat a szélnek eresztette, bement a házba és visszafeküdt aludni.

Reggel útra készülődik. A gazdasszony adott neki enni.

– Hol van a tyúkom? – kérdezi a róka.

Az asszony a szemeit mereszti:

– Reggel kiengedtem a libákat, de ott semmiféle tyúk sem volt.

– Akkor a tyúkom libává változott.

– Te, róka, megbolondultál. Még hogy libává változott a tyúk?

De a róka csak nem hagyja magát, akár a szemét is hagyná kiverni:

– A tyúkom libává változott!!!

A gazdasszony adott neki egy libát, és a róka odébbállt.

Egész nap csak ment, mendegélt, beköszöntött az este, és ő megint éjszakai szállást kért, már a harmadik gazdaságban. Beengedték.

– Hová tegyem a ludacskámat?

– Ereszd be a libákhoz!

– Nem, azok összecsipdesik. A birkák közé engedem.

Éjjel az emberek elaludtak, a róka meg kiszaladt az akolba. Széttépte a libát, a tollait szélnek eresztette, maga ismét nyugodtan alszik tovább. Reggel felkelt és készült az útra.

– De hol van a ludacskám?

– Megetettem a birkákat, de semmilyen libát sem láttam.

– Akkor a ludam birkává változott.

– Bolond vagy te, róka, még hogy birkává változna egy liba?!

– El nem megyek innen, míg ide nem adod a birkámat! Hol van?!

Lefeküdt az ablak alá, nem megy sehová sem. A gazdasszony kuglófot sütött. Kivette a ke­men­céből és letette a kemencepadkára. A kuglóf, hopp, leugrik a lócára. A gyerekek kiabálnak:

– Anyóka, anyóka, a kuglóf leugrott a lócára.

– Hadd legyen, ott legalább kihűl.

A kuglóf a lócáról leugrott a földre. A gyerekek ismét kiabálnak: